Mi vezetett Szeged legnagyobb természeti katasztrófájához 145 éve? - tudományos szempontból vizsgálták a Szegedi Nagyárvizet
151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.
Az év ásványa a korund, melynek érdekességeiről adtak interjút az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék munkatársai
Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.
A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.
Televíziós riport készült az óceáni tengeráramlatok szerepéről intézetünk munkatársával, Dr. Gál Tamással
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.
Intézetünk kollégái részt vettek a PTE PRINZ 100 jubileumi eseményen
Az idei év a 100. évfordulókról szól. Intézetünk munkatársai rész vettek a PTE PRINZ 100 jubileumi eseményén március 5-én, ugyanis százéves a pécsi földrajzi felsőoktatás. Innen is gratulálunk nekik, hajrá földrajz!
Ugyanakkor, ezzel egy időben Intézetünk is 100 éves múltra tekint vissza. Ehhez kapcsolódóan pedig több esemény is megrendezésre kerül Szegeden. Például egy előadássorozat: minden hónap utolsó csütörtökén a résztvevők egy-egy 45 perces előadást hallgathatnak meg a nagy iskolateremtő geográfusokról, amelyeket a tanítványok tudományos munkásságáról szóló rövidebb előadások és műhelybeszélgetések követnek. Emellett megismerhetők lesznek a teljesség igénye nélkül az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének legújabb kutatási eredményei.
Az SZTE tudósai megalapítják Magyarország első Geo Terroir Kutatócsoportját, ami óriási lökést adhat a hazai agráriumnak, élelmiszeriparnak és a turizmusnak
A Szegedi Tudományegyetem legkiválóbb szakértőinek részvételével megalakul Magyarország első olyan kutatócsoportja, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat – hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozícionálni a világpiacon.
Egy szegedi szervezésű nemzetközi földrajzverseny sikerének titka
Az első, online forduló után, - amelyben csaknem 1000 diák mérettette meg magát - kialakult a döntő 108 főből álló mezőnye a 13. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyen. A tanulmányi verseny páratlan népszerűségnek örvend a tanulók és felkészítő tanáraik körében. Mi a titka annak, hogy rekord számú, közel ezer tanuló jelentkezett a versenyre? Hogyan készülnek a szervezők a szegedi döntőre? Erről kérdeztük a kárpát-medencei megmérettetés szakmai vezetőjét, Dr. Szilassi Pétert, aki révén betekinthettünk a verseny kulisszatitkaiba is.
Az életünket már ebben az évtizedben döntően befolyásoló klímaváltozás okait és a lehetséges válaszokat kutatják Szegeden
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.
Valóra vált jövendölések: 180 év földrajzkönyveinek digitalizált változata vált elérhetővé az SZTE honlapján
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitális gyűjteményében immár online is elérhető Dr. Szilassi Péter egyetemi docens földrajztankönyveket tartalmazó magángyűjteménye, mely az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA és a Berlini Humboldt Egyetem együttműködése révén került az online térbe. A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.
Csaknem ezer középiskolás vesz részt az SZTE földrajzversenyén
Idén 13. alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete a Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyt. Az online fordulóra annyian jelentkeztek, mint a több mint egy évtizedes megmérettetés során korábban még soha. 478 csapat, vagyis 956 középiskolás vesz részt az első rostán, ahonnan a legjobbak a személyes jelenléttel megrendezett középdöntőbe jutnak.
A drágakőtől a rubinlézerig: a 2024. év ásványa, a korund
A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Az „Év fajai” programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.
A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás volt a téma az első szegedi közösségi gyűlésen
Az elmúlt hétvégén rendezték meg Szeged Első Közösségi Gyűlését, az SZTE Phoenix H2020-as projektje keretében, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerségében és az Enrawell Consulting Kft. szervezésében.
Még egy hétig lehet jelentkezni az SZTE középiskolásoknak szóló földrajz-versenyére
A nagy érdeklődésre és az érintettek visszajelzéseire való tekintettel, a szervezők meghosszabbították a XIII. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre való jelentkezés határidejét 2024. január 23-áig.
„A földrajz mindig kulcsot kínált a világ megértéséhez, megismeréséhez” – Kerek évfordulókat hoz 2024 a szegedi egyetemi földtudományi oktatásban
Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.
Újévi köszöntő a Földrajzi és Földtudományi Intézetben
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének oktatóit, munkatársait, hazai és külföldi PhD-hallgatóit és vezetőit köszöntötte Dr. Pál-Molnár Elemér 2024. január 10-én. Az intézetvezető értékelte az elmúlt évet, vázolta a következő időszak kihívásait, majd állófogadás keretében folytatódott a rendezvény.
TOP 3-ban a szegedi kutatás az amerikai tudományos lap idei cikkei között
A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának ünnepi tudományos előadóülése
A Magyar Tudomány Ünnepe keretében a SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság szervezésében november 8-án, szerdán 14 órától tudományos előadóülés kerül megrendezésre a SZAB Székházban.
Előadások: - Tölgyesi Csaba, Csikós Nándor, Bede-Fazekas Ákos: Természetalapú megoldások határai a klímaváltozás elleni küzdelemben
- Mucsi László, Szatmári József, Nizom Farmonov, Hilola Amankulova: Termésbecslés és városi felszínborítás térképezése idősoros multi- és hiperspektrális űrfelvételek osztályozásával gépi tanulási osztályozási módszerekkel
- Gál Tamás: Klímaváltozás - Aktualitások
https://tab.mta.hu/szegedi-teruleti-bizottsag/esemenyek/2023/kulturalis-es-interkulturalis-tudatossag-kommunikacios-kihivasok-tanulas-es-munka-globalizalt-vilagaban
Várjuk a kedves szakbizottsági tagokat, érdeklődőket a SZAB székház, 217-es előadótermében!
Új menő, modern, mesterszak az SZTE-n: geoinformatika
A Föld természeti erőforrásainak fenntartható használata, a területi tervezési kérdések megoldása, vagy a nagy felbontású felmérésekre vonatkozó kereslet a mindennapi élet számos területén követeli meg olyan technológiák használatát és integrálását, mint a távérzékelésen alapuló földmegfigyelés és képfeldolgozás, vagy a térbeliségre koncentráló adatbázis-kezelés és digitális térképészet. Éppen erre koncentrál az SZTE egyik új képzése, a geoinformatika mesterszak, amely ötvözi az informatika lehetőségeit a földtudományok sokszínűségével.